Egy anya mindennapjai

Egyedül evés mizéria

Egy éves kor körül eljön az idő, lassan rá kellene vezetni picurt, hogy egyedül egyen-igyon. Legtöbb anyuka fokozatos szoktatás után egy éves kor táján  a család étrendjére lavírozza a legkisebbet. De az egyedül evésre tanítás egy állandó morzsás, ragacsos, szétkenős, kiborítós, leivós, disznóól a konyha feelingben zajlik. Aki mást mond, hazudik. A tisztaságmániásoknak ez az időszak egyenlő a rémálommal. Jó, ha egyszerűen elfogadjuk, hogy ez most egy állandóan fut a konyha időszak.

Itt van mindjárt az ivás téma. Ha baba leválik a ciciről, előkerül a cumisüveg, ami kényelmes táplálást tesz lehetővé. Pedig a gyermek újszülött korától pohárból is tudna inni. Ilyenkor vesszük észre,  hogy még másfél évesen is abból issza az esti tejet. Pedig utáljuk a cumisüveg mosást, de megéri,  kényelmes, ebből már egyedül is tud enni egyetlenünk. Plussz extra, mikor mondjuk az ágyában buliból szétfröcsköli a tejcit. Ez általában fürdetés után közvetlenül a legjobb poén. Nálunk most van az időpont másfél évesen, hogy minden este leteszem az esküt, holnaptól pohár, aztán másnap félkómásan ugyanúgy nyúlok a cumisüveg után, míg a pici iszik a székében, én megcsinálom az életmentő kávét és én is kortyolgatok valamit. Megszoktuk ezt a reggeli szertartást, olyan aranyosak vagyunk. 

Szerencsés esetben gyereked szereti a vizet, így a kis csőrös pohárból napközben csak azt folytatja szét, de az legalább nem ragad, mikor belelépsz. Ez csak szoktatás kérdése, ha kiskorától vízhez szoktatjuk, azt fogja inni leginkább. A sok cukros rostos lötty állandó itatásának nem látom értelmét. Útravalónak szoktam vinni, kiránduláshoz, akkor ad némi energiát is és áthidalja az éhséget. 

Minden nap megfogadod, mától beveted a méreg drágán megvett első poharat, de valahogy elmarad, fő a kényelem.Evéskor jól jön egy etetőszék, így csak annak környéke és a mellette lévő fal lesz K.O. Feltalálóját nap mint nap áldom. Először csak darabos és nem kenhető ételt adsz. Meglepődsz utódon, hisz ezzel is csodákra képes. Eszméletlen, hogy egy kifliből mit ki lehet hozni. Később vajat is kensz, felvágottat is mellékelsz, innentől jön a reménytelen időszak. A darabos főételeket is átengeded. Ebben az időszakban lett hű társam a papírtörlő,  ami nélkülözhetetlen lett mára. Rájövök, hogy muffin és muffin közt is van különbség, a sok vajat és kakaót tartalmazó úgy morzsálódik, hogy egy ügyes mozdulatra az egész a padlón landol, a gyomorba annál kevesebb kerül. 

Ezen a ponton megrekedsz, kanalat is kellene adni, mert így soha nem tanul meg egyedül enni. Vacilálsz, nézed a még elmegy kategóriába sorolható tapétát.  És elveted az ötletet. Ha te etetsz is előfordul,  hogy jópofaságból tiszta erőből belecsap a levesbe (nyáron majd a lecsóba). Így halogatod a folyékony halmazállapotú ételek egyedül evését, győznek az észérvek. Lányaim néha meglepően praktikus tanácsokat osztogatnak, pl. miért nem rakom az etetőszéket a konyha közepére, ahol nincs fal, kicsi eséllyel keni szét a kaját kistesó. Igen, néha túlbonyolítunk. Mindig arra a következtetésre jutok az élet számos területén, a józan paraszti észre kell hallgatni.

Az önálló evésre nevelésnél nem elhanyagolható szempont, hogy milyen burkolat található a lakásban. Nálunk minden járólapos, még a nappali is. Nem érdekel, hogy télen hideg, de azonnal felnyalható, feltörölhető. A papír törlőkendő csodákra képes, ő a második számú jóbarátom a konyhában. Ömöljön a tej, paradicsomleves, egy húzás és már is beszívta az egészet. Kataszrófa helyzetek esetén bevethető bármikor. És szuperül lehet vele ablakot tisztítani és csempét törölni is. 

Előkét egy éves kor alatt orrba-szájba használtam, mára nálunk csak jelzésértékű, a bodynak pont az előke alatt lévő részét védi, ez nem akadályozza meg a picit, hogy az ölébe küldjön mindent. Bár előke és előke közt is van különbség, láttam, van olyan előke, ami pulcsi szabású, karra lehet húzni. Legjobb biznisz lenne a babaruha gyártóknak, ha kezeslábas kivitelben gyártanának eldobható műanyag rucit, annak lenne csak értelme. 

Fiam kedvenc szokása, ha ízlik az étel, vagy éppen álmos, morzsolgatja füleit. Megzabálom érte, főként, mikor ezt full vajas kézzel eszközli. Ilyenkor jut a hajba is bőven a vajból. Szép fényes lesz tőle.

A témakör tehát összetett és strapás. És eltart egy darabig. Ez van, mi is így kezdtük és milyen szépen tudunk önállóan enni. A türelem szépen evő gyermeket terem, ne feledjük. 

 

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!