Ha egy nőnek fia van, az valami egészen különös érzés számára. Főleg, ha első fiúként érkezik a családba. Természetesen imádom a már nagylányaimat is. Az ember titkon vágyik rá (mindegy milyen nemű, csak egészséges legyen szövegen túl) , hogy legyen mindkét nembeli gyermeke. Nekem egy olyan igazi pasi fiúm van, ami másfél éves korára tagadhatatlan tény. Három fiús anyuka biztosított arról, hogy majd meglátom, milyen érzés, a fiúk anyásak, egyfajta szerelemmel csüngnek anyun, ami leírhatatlan érzés. És így lett. Szeret, kimutatja minden percben, puszilgat, egyenlőre én vagyok neki a nő. Nem vagyok egy túl érzelgős tipus, de ilyenkor olvadozom. Igyekszem kiérdemelni a címet, elgondolkozom jó minta vagyok- e számára? Mi lesz később, amikor rányitja szemét a világra? Szeretnék jó minta lenni. Elgondolkoztat. Amúgy meg imádja az autókat, buszokat, bármilyen járművet. Szemrevételez, szerel. Ez nekem újdonság, amit örömmel élek meg. Egész más szempontból szemrevételez, mint egy kisleány. Egyszóval igazi fiú. A család összes női tagját ujja köré csavarta már. Van a csábító nézés, a morcos nézés, a minden rosszasságban benne vagyok tekintet. És elénk, energikus, néha idegörlő. Próbálkozik, nem adja fel. Kíváncsian várom a közösségbe kerülés kihívásait…. Úgy érzem, ebben is más lesz, mint a lányok.