Ezerszer megfogadtam már, hogy véget vetek a pazarlásnak. Minden területen. Legfőképp a konyhában. Ma három féle dolgot öntöttem a kukába, s frusztrál, szégyellem és nem értem, hogy eshetek mindig ugyanabba a hibába. Ha köretet dobok ki, már az is nyomasztó, de mikor aranyárban lévő húst, az már legalja….. Ilyenkor elmerülök magamban és keresem az okokat, miért, mit csinálok rosszul. Az ember megkapja a nyamvadt, semmire nem elég pénzét, befizeti csekkeket, a maradékból pedig megpróbálja kihúzni következő fizuig. Kozben vásárol, főz agyatlanul. És nyavalyog, megint nincs pénz. Ha húst dobálsz a kukába, akkor van pénz. Többszáz forintokat öntesz ki, hogy a szemetes autó elvigye és a szemétdombra ürítse. Ez nem tartható, nem megengedhető. Ez szégyen.
Az okok? Öttagú családra főzök. Mindenki mást szeret ,néha megfőzökolyat, mi necces, nem biztos, hogy enni fogják, s lám így is van. Küzdesz vele pár napig, magyarul te eszegeted, közben csinálsz mást, amit szeretnek. A nemszeretem pedig ott csücsül a hűtőszekrényben, míg ki nem öntöd. Ha fagyasztható, bedobod oda, de onnan sem fogy el, csak a helyet foglalja.
A másik eset, mikor bevásárolsz és túl sok mindent veszel. Én mostanában inkább hetente vásárolok, így nem telik be a hűtő, s látom a fától az erdőt. A boltba menés előtt összeírom, mi kell, így nem rögtönzött mindent bepakolás van. A baj, hogy otthon főzéskor derül ki, hogy valami mégis hiányzik. Egyes dolgokat, ami nagyon fogy (pl.tej, tojás) kartonra veszem, így csak egy héten párszor megyek boltba, nincs költekezés. Ha látom, hogy tele a hűtő, a meglévő cuccokból kreálok kaját. Pl.van fagyasztott szilvám, holnap szilvásgombóc lesz. Ha van valami itthon, elhasználom.
Mit kellene tenni? Egy hétre előre megtervezni menüt? És ahhoz vásárolni? Csak azt főzni, akármilyen dögunalom is, ami a sláger? Egyszerű dolgokat és épp annyit, ami aznap elfogy. Így viszont állandóan főzök, ami már nem esik jól.
Azt már régóta csinálom, hogy felvágottat, pékárut, amint megveszem, fagyasztóba küldöm, biztos, ami biztos.
Addig nem vagyok hajlandó főzni, amíg kaja van a hűtőben.
Nem tehetem meg, hogy ennivalót dobok ki. Kész! Vége!
Ha belegondolok, a kidobott kkajaárán rendelhetném is a kaját. De nem tudom megfizetni. Itthon kell megoldanom a problémát egy kis odafigyeléssel.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: