Általában hétvégenként tűnnek fel a házunk melletti játszótéren. Az ablakból figyelem, ahogy apa és két gyereke (1,5-2 és egy négy év körüli) érkezik. Apuka sport babakocsiban tolja a picit, pórázon vezetve egy közepes testű kutyust, mellettük a nagyobbik csemete. Leparkolják kocsit, kicsit szabadjára engedik, kutyáról is lekerül a póráz. Mindenki elvan. A pici gyermeket néha terelni kell, vinni, felállítani, de a családfő türelmesen és higgadtan intézi a rutin feladatokat. Nem ideges, nem hangos, nem beszél feleslegesen. Néha rászól az ebre is. Nem csak futólag jönnek, legalább egy órát eltöltenek itt. Boldogok, összeszokott kis csapat. Anyuka talán otthon főz, takarít, vagy csak pihen. Amikor a gyerekek már elfáradnak, kijátszották magukat, lassan, nyugisan szedelődzködnek. És indulnak haza, elégedetten……….. Mindig nézem őket, jó ilyet látni.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: